Amerika ugye az álmok országa……

Vagy a szabadság országa?

Vizummentességünk az van, de mégsem csökkent az utazást megelöző bürokrácia, ugyanis egy alapos kérdőívet kell online kitöltened amiért 14 dollárt még fizetned is kell a kártyáddal, azt is online.

A repülön ujabb kérdőiveket kapsz, amit szintén ki kell töltened, de itt már intimebb kérdésekre is választ kellett adni, szerencsére a köridőm az titok maradt

Miamiban leszállva, elöször egy labirintus folyoson bolyongasz, aztán vonatra kell szállnod ami a passkontrollhoz visz. Itt sorbanállás után ismét kényes kérdésekre kell válasz adnod, hogy honnan jösz és minek jösz, és hogy mennyi pénzed van. Ujlenyomat az összes ujadról és fénykép is készült.  Sajnos öszinte voltam, ezért egy ujabb félórás procedura kezdődött a nálam lévő valuták összértéke miatt.

Az interneten foglalt bérauto pont a duplájába került mint igérték a neten.

Nembaj végre uton a szálloda felé. A szállodában nem volt faji emancipácó, erős kissebbségbe tartoztunk.

Annak hogy az interneten olyan szállodát választottam amiben benne volt a reggeli, nem sok hasznát vettük…

Sebaj, ugyis csak egy éjszakát voltunk ebben, mert egy hétig most luxus hajon leszünk. Az autot teli tankkal kellett visszaadni, ezt a benzinkutak oly mértékben kihasználják, hogy 40 centtel drágább a reptér közeli kutaknál mint bárhol máshol. A shuttle bus vitt minket Port of Miamiba, ahol kb 7-8 hatalmas cruising ship állt, büszkék voltunk mert az Epic volt a legnagyobb, 19 emeletes.

A hajo becsekkelésnél ujra lefényképeznek mindenkit, a gyereket is, kreditkártya nélkül be sem tudnál csekkelni, mert akkor nyitnak egy kontot, amit egész héten terhelnek. Naponta és fejenként 12 dollar borravalót sem bizzák a véletlenre, hanem az is a kontodra kerül automatikusan. Ez kötelező jatt az én kis öttagu családom esetében 350 dollár erre a hétre.

A hajó tényleg gigantikus, 16 lift, ennél is több lépcsőház, mozgólépcső, rengeteg üzlet, 20 étterem, (ebből kb 6-7 ahol ingyen ehetsz), 2 szinház, 6 bowlingpálya, 5 pingpomgasztal, kosárlapbda, foci, climbing, aquapark, több hosszu csuszdával, minden este több előadás, BlueManGroup (erről tegnap  20 perc mulva kijöttem, annyira humortalan volt számomra, pedig világhirüek).

Este kb 8-9 bárban zenekarok játszanak, nem is rosszak, tegnap Jazz-Blues bárban voltunk szuper koncerten miután nem birtuk ki a bluemangroup előadását. Nappal a poolok környékén is élő zenekar.

Egy érdekes részlet hogy a 16. emelet egy része el van zárva  a halandóktól, ott a luxus apartmanok vannak, nekik vannak külön éttermek fenntartva és természetesen nekik külön medencéjük is van. Szóval nem sokat változott luxus hajózás a Titanic óta.  Tegnap véletlen 2 üres éttermen keresztül bekeveredtem ebbe a steril zonába és hamár ott voltam videoztam is kicsit.

Az  asszony fejében gyakran megfordul az elsüllyedés, de vigasztalom avval, hogy az tuti jónéhány Oscar dijjal jár.

A mai nap egész nap oceánon vagyunk, holnap reggel kötünk ki egész napra Costa Maya, egy mexikoi beach.                                                                                         

Este volta az NFL Superbowl döntö, mindenhol hatalmas kivetitőkön a meccs ment.

Reggel a kikötésre ébredtünk, a kikötö hatalmas kontraszt Miamihoz képest, ez egy pici falu ahol vékony, de hosszú beton moló mellé parkoltunk. A faluban a egyetlen kétemeltetes ház van, igy a 19 emeletes hajó érkezését természetesen minden kereskedő nagyon várja, hiszen megjött a 4000 gazdag amerikai.

 9 órát álltunk Costa Maya faluban. Sokan befizettek valamilyen kirándulásra, az én családom csak a beachen akart lenni. A strandon persze mindenki mindent ránk akart tukmálni mintha Törökországban lennél.

Paradicsomi környezet, de közben szegénység. Csakis emberbaráti szeretetből, hogy segítsünk a szegény mexikói embereken, béreltünk egy sportosnak tűnő horgászhajót 2 órára. Én csak hajózni szeretek, engem a horgászás nem izgatott, de a fiaim szerettek volna egy szép képet egy nagyobb hallal. Az út elején megkérdezték hogy akarjuk-e majd a halat magunkkal vinni. Mondtuk hogy szó se róla, fénykép után visszadobjuk szivesen. 4 hosszu bot volt minden irányba bedobva, 20 centis csalikkal, az egyik csalit, egy ólomsúllyal 17 méterre lesüllyesztve.

Elég lassan mentünk másfél órán keresztül, mindössze egyszer volt kapás, de az a hal is le tudta szedni magát a horogról. megkértük hogy akkor szedje be a botokat és csapjon a lovak közé, ha már van két brutális motor is a hajó végén.

Természetesen jól leégtünk, de lesz ez még rosszabb is.

Ma reggelre Hondurasban, Roatanban kötött ki az Epic. Megint nem fizettünk be előre kirándulást, lesétáltunk a hajóról és sikerült autot bérelnem egy napra, avval csavarogtuk be a szigetet. Nagyon zöld a sziget ezért logikus hogy a hőség ellenére többször is elkapott minket negyed órás eső. A szegénység itt is elég nagy, tehát a reklámokban csak a paradicsomi fehér homokos strandokat látjuk pálmafával, de azért nem ez a valóság. Szerintem az összes Carib tengeri ország nagyon szegény, természetesen csakis a strandokkal és pálmafával lehet idecsábitani a sokezer turistát. A sziget mindössze 50 km hosszu, de a mi hajonkon kívül ma itt állt mégegy társaság hajoja is, tehát a kis szigetet megszállta kb 7-8000 jomodú turista, akik persze költenek az egy nap alatt. Reggel 8 felé köt ki a hajó és este 5 kor indul tovább, tehát van idő kirándulásokat lebonyolitani, buvárkodni, safari ATV-vel. Azt hiszem a legtöbb ember elhagyja a hajót hiszen lesétálni nem kerül semmibe, csak talán a nagyon öregek maradnak a hajón. Tehát igy közvetve jól jár az őslakosság, gondolom sokan élnek közvetve is a turistákból, hiszen itt a klima miatt végtelen a szezon.

A hajón irtozatos tisztaság és sürü karbantartás uralkodik. Minden kikötöben egy külső liftről tisztitják az erkélyeket, ablakokat. Ma mikor jöttünk vissza a hajóra, a hajó oldalát hatalmas hosszuságú gurigás festőszerszámmal festették. Ez csak azért meglepő mert semmi hiba nem volt azon a felületen hiszen a hajó mindössze féléves

Holnap, egész nap Karib tengeren, legközelebb holnapután kötunk ki egész napra Cozumel kikötöben.        

A kikötés nélküli nap nem volt felhőtlen, igaz ezt időjárásra értem csak. Szinte egész nap borult volt. Én pl nem bántam mert még meg vagyok égve. Persze a felhös nap errefelé nem jelent hüvöst.
Rengeteg program van a hajón óráról órára. Délután láttam az egyik klubba volt hirdetve egy ilyen nevű program: Friends of Bill W. Odamentem a guideservice-hez és rákérdeztem, hogy mi is ez. Kicsit furcsán nézett rám a válasz közben: Gay és lesbian találkozó. Nem tudom honnan kellett volna tudnom, de ezexerint ezt rajtam kívül mindenki tudja? Mindegy, kihagytam. Viszont volt a poolnál szépségverseny, azt megnéztem.

10 jelentkező volt, 7 aránylag jo csaj és 3 amerikai nagymamák. Táncolniuk kellett 2 percet, vonaglani. A nagymamák közül az idősebb az 93 éves volt. Természetesen a közönség ovácioja volt a mérvdöntő, igy a 93 éves nagyi nyert. De eleve az hogy nem szégyellik magukat ebben a korban sem…..

A hajó ápolásához ujabb részletek: ma a folyon végi kiszedték minden szobához vezető légkondi szüröjét és egy  maszkos ember porszivozta végig az összes filtert, illetve a folyosoról nyitható légcsatornákat.
Az összes étterem bejáratánál éa  fitness teremnél is automata van elhelyezve kézfertötlenitővel.
A szobákat naponta 2 szer takaritják, minden este eddig egy uj állat várt minket a szobánkban vacsora után, az állatkák beszott jól festenek, pedig törülközőből van tekerve.

Ma már egy cédula is mellette volt az állatkának, ami a törülközöállat készitését bemutató dvd-t árulta, ebből azt szüröm le hogy minden szobaszervizes tudja ezeket a csoda állatkákat törülközőből tekerni:

 A hajó ma egész nap iszonyat lassan ment, ami érthető hiszen Cozumel elég közel van.

Cozumel. Ez a Mexicoi sziget már kikötéskör is sokkal kiépültebbnek tünt mint az elöző két stop. Partraszállás után is más kép fogadott minket, hiszen az üzletek száma és mérete is  sokkal több látogatóra volt kialakitva. Ez a sziget 65000 lakossal, évente több mint 2.000.000 egynapos látogatót fogad. Velünk együtt még 2 hatalmas cruise ship volt Cozumelben.

Taxival mentünk el a legjobb snorkling strandra, fiaim már napok óta készültek arra hogy nagyobb halakat víz alatt vizsgálják. Mindössze 50 méterre a molótól már színes félméteres halcsoportok között találtuk magunkat. Egy amerikai turista felkészültebb volt nálunk és hozott magával egy müanyag colásüvegben chips darabkákat valami szósszal megöntözve..
Mikor bent voltunk a vizben, odahivott hogy most figyeljünk. Kiszórt egy keveset a chips darabokból a vizbe, 10 másodpercbe se telt hogy megsoxorozodtak körülöttünk a szebbnél szebb halak, kb 20-30 cm nagyságuak és különböző szinüek..

Fiam látott kb egy méteres barracudát is.

Az utolso nap az ugynevezett „day at sea” volt, de pechünkre egész nap borult volt. Nem mintha nem lett volna a hajon mit csinálni, de a családom nagy része barnulni szeretett volna. De igy meg kellett elégednünk Hot Dog evő versennyel, ami tipikusan amerikai versenyzési forma. Persze minden nap voltak labdasport versenyek is rendezve hiszen volt egy szabvány méretü kosárlabda pálya, amit persze focira is használtak.

Az összes cruisingship közül ezen a hajón van a legnagyobb fitnessterem, nagy mennyiségű super kondigépekkel. Ez a kijelentés persze elmondhato az esti szorakoztatásokra is, hiszen a produkciok amik ingyenesek a hajón, több évtizede sikeresek Las Vegasban: Legends in concert, Second City, BlueMan Group…

Összességében, nagy élmény egy ilyen hajóút. Sajnálatos hogy csak a kaja ingyenes a hajón, szerintem igy még túl sok pénzt ver el mindenki egy hét alatt italra. Persze néhány ital ingyenes egész nap, amiket automatákban kapsz: juice, kávé, tea, és víz.
De egy ilyen nyaralásnál azért lecsuszik néhány sör és néhány üveg jo bor a vacsorákhoz. Természetesen nem engednek felhozni a hajóra semmilyen italt, fiam vett egy üveg bort Mexicoban, de megcimkézve elraktározták neki utolsó este kaphatta vissza.

Ami furcsa volt hogy annak ellenére hogy naponta és fejenként 12 dollár kötelező borravaló került a számlámra (ez ötünkre 350 dollár volt) mégis minden egyes rendelt ital számlájára rákerült az ugynevezett autogratuity 15%, tehát bosszantó hogy kétszer is kötelező a borravaló. Persze oriási a személyzet száma és 1700 emberre kell elosztani az igy beszedett nagy összeget.

A hajon az összes személyzet nagyon komoly kioktatáson lehetnek túl, mert képtelen vagy bárkit is savanyunak találni. Mindenki halál kedves és minden kéresedet teljesitik. A szobaszerviz éjjel nappal ingyenes, aminek szerintem az az oka hogy az éttermek össz befogadóképessége bőven alulmúlja a 4100 vendégszámot, még akkor is ha egy este 3 szor is megforgatnak minden asztalt. Naponta kétszer takaritanak ki minden szobát és ha kell akkor naponta kétszer cserélik a törülközöket is.

Életem első egyhetes hajóutja volt. Nem volt csalodás. Ha az árat nézem akkor biztos drágább mint egy fullos All Inclusiv Clubhotelben ahol még az alkohol is korlátlanul benne van. Viszont itt több országot látogatsz meg egy út folyamán és ezt egyik Clubhotel sem tudja nyujtani.

Persze ki lehet fogni akcioban 199 dollárért is 3-4 napos karibi hajoutakat is, de a legolcsobb kabinok belső kabinok, tehát akkor nincs ablak vagy erkély.

3 napos Miami tartozkodással fejeztük be a nyaralást. Ismét egy Mercury Grand Marcuist béreltünk ami állitolag nyugdijas autonak számit, tehát passzolt hozzám. Szivesebben hoztam volna el a Dodge Chargert, de abban nem fértünk volna el a csomagokkal.

Nem volt semmi komoly terv Miamira, fiaim elmentek egy NHL meccsre, elég sokat csavarogtunk az autoval. Betévedtünk az egyik elökellö szigetre, sorompo, guard, kérdeztem fizetni kell a bemenetért? Erre az őr: menjek nyugodtan egy kört de ne szálljunk ki a kocsiból. Persze az nem mondták hogy nem videozhatunk:

A jó idő ellenére alig-alig látni motorost az utakon, ez számomra nem logikus.