Az utobbi időben nem vagyok túl jó passzban. Kb május közepéig minden fanko volt, hiszen sikerült az első K2RR versenyt megnyernem a Slovakiaringen egy nagyon jo pb-vel, aztán Brnoban is javitottam végre, de onnan vége is volt a jo sorozatnak. Pedig egy egész napot nyomtam Chrobák Jani egyéni oktatását, mert a hazai pályákon is javitani akartam.
Sajnos a Pannoniaringes és a Hungaroringes versenyen is nagyon gyengén szerepeltem, 2 másodperccel múltam alul mindkét pályán a többével pb-imet.
Ekkor még mindig reménykedtem hogy a Slovakiaring az én pályám, de még ott is sikerült lasulnom május 26.-án is és junius 26 is.

Magyarázatot persze nem találok a lassulásra. Van egy két hülye ötletem hogy mi lehet az oka, az egyik az hogy görcsösen akarok, a másik az hogy nálam ugy néz ki véletlenül jönnek össze a jó köridők. Sokan mondták már hogy nem tudatosan csinálok jó kört hanem csak éppen jol sikerül. Ha tudatosan raktam volna egyszer össze egy jó kört akkor most pontosan tudnám hogy mitől vagyok 2 -3 másodperccel lassabb......

Ebben sajnos lehet valami hiszen én érzetre veszem a féktávokat szinte mindenhol és nincsenek meg a pályán a konkrét fékpontjaim.

Természetesen továbbra is a fő gond a tulfékezett kanyarbemenet.

A mai Hungaroringes nyilt nap feltette a koronát a siralmas utobbi heteimre.
Ma nem volt licences csoport igy egy közuti csoportba vettünk Petyával 3 - 3 menetet. Az utolsó menetben Petya mögött mentem hogy videozzam, de a második kört már nem tudtam befejezni mert a minusz kettes kanyarban összeakadtam egy fehér motorral amitől rögtön padlora kerültem. Sok baja nem lett sem a motornak sem nekem, a börruhámon van néhány kisebb sérülés, a motorról letőrt az emelőszem, de még az idom is sértetlen maradt. Nagyon jó helyen vannak a bukogombák és a Hobor féle carbon deklivédő is nagyon jol tette a dolgát. Sajnos a motoron lévő kamera a motorral együtt pont ugy fordult hogy még lassitásban sem látszik semmi a  fehér motorból. Azt sem tudom igazán hogy a hátsó kerekem kapta a lökést vagy az első. A srácnak szerencsésebben alakult mert ő nem esett el, tovább tudott menni. Nyugdijas korom ellenére elég jot gurultam az aszfalton, de pörgés közben egy pillanatra átfutott az agyamon hogy remélem senki nem megy át a nyakamon.....

Természetesen nincs bennem semmilyen harag, hiszen 8 év pályázás alatt ez az első eset hogy nem az én hibámból esek, tehát szerencsésnek mondhatom magam ennyi pályakilométer után.

Csak attól félek hogy ez az ártatlan bukta nem fog nagy fellendülést hozni a siralmas formámon.....
Pedig itt a nyakunkon a következő K2RR futam 12.-én. 
Ha valaki tuti tippel rendelkezik hogy kell egy hullámvölgyből kimászni akkor vevő vagyok :)