1 hónappal ezelött alkudtam le ezt a két napot a német ActionBike szervezönél a Rijekai pályára.
Nagyon ritkán akadok bele olyan szervezésbe ahol nincs verseny, de ezen a két napon csak edzések voltak hirdetve és egy kicsit zavart is, hogy vajon mekkora lesz igy az magyar érdeklödés.
Igaz hogy hetekkel ezelött még szar volt az idöjárás elörejelzés, de ahogy közeledett a dátum egyre jobb idöt jósoltak, ami szerencsére be is jött.

Végülis jelentkeztek annyian hogy nagy boxot kellett kérnünk és szerdán nyolcan voltunk a boxban, csütörtökön meg heten.
Én kedden késö délután landoltam Göteborgbol, onnan rohantam a DunaMoto szervizbe a motoromért és csak szerda hajnalban indultam el, de a többiek kedd este már bepakoltak a boxba.

Varga Tibike kapott ajándékba egy uj R6-ost a föszponzorátol Kovács Feritöl és ök kimondottan azért jöttek, hogy az uj motort beállitsák a 14 éves Tibikének, aki egyébként az NTC ben egy negyvenvalahány loerös KTM-el nyomta le a szezont, több magyar gyerek társaságában, kitünö eredményekkel. Ezért ök komolyabb csapattal jöttek, Álmos volt a szerelö, Gyutai Adrián a mentor és telemetriás, az apuka, Varga Tibi feladata mindössze a büszkeségre és a gyerek örült tempoja miatti aggodásra szükült.

Szerdán egyébként négyen voltak akik csak 1 napra jöttek, köztük volt egy régi ismert pálya-arc Császár András is (Csaszi). Ö hozta magával barátját a VB-t is megjárt profi szerelöt, Golyót is.
Csaszinak volt a legnagyobb pechje, mert a délutáni elsö menetben leugrott a lánca (nem szakadt el) és kilukasztotta a blokkját. 

Kakuszi Ádám szintén két napra jött mint Varga Tibiék, Dézsi Viktor és jomagam. Ádámmal nemcsak apuka jött, hanem a mentora is Mohai Jani bácsi. 

Dézsi Viktor is hozott fegyverhordozót magával, Katona Danit.

Én persze szintén vittem a gondozomat, Szidit.

Szerdán is szuper, napos idö volt, én mivel csak délelött érkeztem, igy nekem csak 1 délelötti menetem volt, délután mindhárom meneten kint voltam. Varga Tibike hamar ráérzett az uj R6-ra és a pályára is mert délutánra már 1:33,7 el a 100 fös mezöny elejében volt.

Az ActionBike törzsközönsége nem lassu brigád. Most is itt volt velünk Jonas Folger, Marcel Schrötter, és Markus Reiterberger aki 1:26-ot ment csütörtökön. Szoval volt VB-s, IDM-es éllovas is velünk, meg Varga Tibike mint magyar éllovas. 

Én gumit nem, de fékbetétet cseréltem szerdán, ha jol emléxem asszem 1:39 sikerült, de az is lehet hogy csak 1:40 volt a szerdai legjobbam.
Aztán felpattantam a robogomra (Suzuki Address 110) és 2 kanna benzint hoztam a kutról. Nagyon érdekes hogy az autopályás benzinárak itt nem nagyon különböznek a városi benzináraktól, ami viszont még érdekesebb hogy a 95 ös az 11 Kuna volt a 100-as meg csak 11.10. Naná hogy 100-ast vettem. (biztos emiatt volt a csütörtöki PB)

Szerda este a pálya kantinjában vacsoráztunk, ami persze teltházzal üzemelt.

Éjjel érkezett meg Tyü és Toto, akik szintén csak 1 napra érkeztek

Csütörtök reggel is kihagytam az elsö menetet. pedig ezer ágra sütött a nap.

Tibike elkezdte faragni a köridöt, délelött sikerült egy 1:33.2 köridö, amire azért már kinyilik a bicska az ember zsebébe. Ennyit számit egy Adrián kaliberü mentor?
Ebéd után még kihegyezték a gyereket, mert ment egy brutális 1:32.9 es idöt amivel az Alpok Adria bajnokságban sem lett volna utolsó.....

Az ebéd utáni elsö menetben mentem egy uj PB-t  1:38.4, ezen felbuzdulva feltettem egy uj hátsót.

Addigra Katona Dani is kezdett begyorsulni, és mondtam neki akaszkodjon rám. Már régen észre vettem magamon hogy érdekes modón, ha egy haver jön mögöttem akkor az engem fel tud turbozni. Ezt a rosszindulatu ellenségeim exibionizmusnak hivják, de ez engem nem zavar, én büszkén vállalom hogy élvezem a szereplést" (milyen idegenvezetö lenne az aki szerényen meghúzodik a háttérben? )

Szóval abban a tudatban, hogy talán Dani tud engem követni, úgy nekirontottam a pályának és megprobáltam ugy levadászni az embereket, hogy végre tiszta legyen elöttem a levegö. Én a Rijekai pálya ideális iv fogalmát 15 évvel ezelött tanultam meg, amikor is minden kutyaütö rider is ugy vette a célrarát, hogy átvágta a boxkijáratot. Én egy hagyományörzö, konzervativ tipus vagyok, szóval engem nem zavar, hogy azóta kékre meg kockásra festették a boxkijáratot, meg tettek az ívre rázókövet, én pontosan ugyanúgy, ahogy tanultam annak idején Adorján Tomitol, meg Kurdi Gabitól, én bizony mai is átvágom a boxkijáratot, mert igy nem sodródok ki a célegyenes rázökövére.

Szóval a délutáni második menetben sikerült találnom néhány tisztább kört, jól jöttek ki az elözések, icipicit korábban mertem nyitni a gázkaron tudatában annak, hogy uj a gumi, talán a féktávokon is sikerült icipicit röviditenem, úgy éreztem, ez muszály, hogy PB legyen, igy  végül a leintést nem vártam meg, hanem kijöttem.

Varga Tibi ( az apuka) ugy várt a boxnál, hogy láttam rajta hogy pb-t mentem. Nem hittem volna, hogy rajtam kivül más is ténylegesen tud örülni az én PB-mnek. De Tibi tapsolva várt a box elött. Azt mondja már az elözö menetben figyelte, hogy gyorsabb voltam néhány elöttem lévönél, de nem mertem bevállalni  a féktáv elözést a cél végen.
Szóval amikor megálltam, rögtön mondta, hogy szálljak le, majd ö visszatolja a motoromat és fülig ért a szája a boldogságtól. Érdekes és furcsa érzés amikor végre átélheted, hogy valaki más, öszintén tud örülni a te teljesítményednek. 

Tulajdonképpen kergetjük a köridöt, kostolgatjuk a határokat, kockáztatjuk az életünket is, néhány tized másodperces javitásért, vagy hogy a haver megveregesse a válladat., vagy hogy végre legyen kedved egy ilyen beszámoló írásához.... :)

Szárszónak is egy a vége, brutálisat sikerült javitanom a korábbi PB-men, 1:37.404. Ráadásul nem egy véletlen telibe talált körröl van szó, hanem körröl körre jobb és jobb idöt mentem: 1:38.3, 1:37.8, 1:37.7 és utána a PB.

Annak tükrében ez pláne érdekes hogy az uj Bodis rendszer érzetre picit mintha késleltetné az eröleadást, ugy értem hogy amikor jövök kia kanyarból akkor nem tól azonnal nagyot hanem mintha megvárná,mig feljebb állitom és akkor egy nagyobbat tól. Lehet hogy padolni kellene, hiszem az ecunak ez a rendszer teljesen uj.

Természetesen a tények tudatában nagyon sajnálom hogy ez lenne a szezonvége, annyira, hogy nem is biztos hogy ezt le tudom nyelni. Hol lehet még novemberben motorozni? Ha nem akarsz Spanyolországig utazni akkor nem nagyon marad más mint ismét Rijeka, Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy mégegy Rijekát megprobálok összehozni....

Akkor néhány szót ujra erröl az elég különleges pályárol. Ez a pálya szinte az egyetlen pálya ahol a kanyarok kivétel nélkül be vannak döntve, nem is kicsit. Ez azt jelenti számunkra, hogy sokkal mélyebb döntés is bevállalható (nem nekem) mivel a bedöntött kanyar brutálisan jól betámaszt a bevállalós pilotáknak.
A másik különlegessége a pályának, hogy valami eszméletlen jó tervezéssel sikerült olyan pályát rajzolni, hogy jónéhány kanyar egymásba füzhetö fékezés nélkül. Én tényleg nagyon sok pályán mentem már, de olyat hogy 4-5 kanyar között nem kell fékezned, olyat máshol nem találsz.....
Ráadásul két hosszú egyenes..... Én azt mondtam eddig, hogy ez nagyon ezres pálya, de ma felhomályositottak Tibike kapcsán, hogy ez tévhit, hiszen ezek a kanyar kombináciok, föleg jól összefüzve, kedveznek egy hatszázasnak, hiszen egy ezrest áttenni egymás után többször tuti nehezebb, mint egy hatkilóst.

Szóval végszóként csak annyit, hogy nem nagyon tudom elfogadni, hogy vége a szezonnak, küzdök ellene és ha ti is nehezen nyelitek le, hogy tavaszig nincs több pálya, akkor figyeljétek hogy sikerül-e intéznem mégegy Rijekát...